Komposztálás a Zöld pagonyban…

A komposzt előállítása nem nagy művészet, nem egy fondorlatos dolog. Találékonysággal, odafigyeléssel, tudatossággal a növényi hulladékot mi is humusszá változtathatjuk.

A komposzt előállítás folyamata

Komposztálás során a házban és a kertben keletkező zöld hulladék alkotó elemeire bomlik és humusszá alakul. A komposzthelyen tárolt hulladékok lebomlását korhadásnak nevezzük.Humusz csak a talajban élő baktériumok segítségével jöhet létre, ezért gondoskodni kell arról, hogy a komposzthalomnak legyen kapcsolata az élő talajjal. A baktériumok, gombák, férgek, bogarak és egyéb parányi élőlények csak így tudnak behatolni a komposztba.
Durvább, nagyobb darabok (ágak ) segítségével gondoskodjunk arról, hogy a komposztot kellően átjárja a levegő, forró nyári napokon feltétlenül locsoljuk! A sikeres komposztálódás jele, hogy a komposzthalom összeesik.
A komposzthalmot 2-3 hónapos időközönként érdemes átforgatni.
A komposztban munkához látnak a giliszták, melyek szó szerint átrágják magukat a komposzton és fekete, erdei illatra emlékeztető humuszt hagynak maguk után. Ezután újabb 2-3 hónap várakozási idő szükségeltetik, amíg végül felhasználhatjuk a kész komposztot.
Az érési folyamat végére még maradnak nagyobb darabok, ezeket rostáljuk át. A komposztot kb 1 cm vastagságban terítsük szét a talajra, ássuk be.

komposzttároló
Többrekeszes, szellős komposzttároló. A baloldali a friss nyesedéket, míg a jobb oldali már a kész komposztot tartalmazza

A komposzt összetétele

Az összetétel alapszabálya: egyharmad része legyen száraz, kétharmad része nedves.
Beledolgozhatunk hullott gyümölcsöt, penészes leveleket és gyomokat, ha azok még nem magvaztak fel. A gyökeres gyomot (podagrafű, gyermekláncfű, tarack, kigyomlálás után hagyjuk alaposan kiszáradni, vagy készítsünk belőle pépet (apróra daraboljuk, vízzel keverjük), csak ezután tegyük a komposztba. Ez nitrogénben és káliumban gazdag, tökéletesen megfelel a száraz rész nedvesítésére.
Raktározzunk ahol csak lehet száraz faleveleket, mert ősszel egyszerre nem tudjuk beletenni a komposztálóba, meg kell várni, amíg „megül”, összeseik. Tárolásra remek a tuják, fák fenyők alatti rész, amikor kell, akkor csak egyszerűen felszedjük.

A komposzt beérésének felgyorsítására különböző adalékanyagokat is használhatunk. Például a szaruliszt (nitrogént biztosít), kőliszt és az algaliszt (nyomelemeket), algamész (természetes ásványi sók), mésznitrogén (fertőtlenít), agyagliszt (megemeli a föld tápanyagtároló képességét), búzaliszt, porfír. Termékek : Humofix, BiorRoot, Radivit,

Érdemes a fából készült komposzttárolót lenolajjal kezelni, hogy tartósabb maradjon. Az érett komposztot használjuk fel, hogy a pajorok ne tudjanak benne elszaporodni.

Különleges komposztok

Gyógynövényekből (és esetleg fűszernövényekből) összeállított gyors komposzt készítése: a frissen apróra vágott növényhulladékhoz algameszet, kőlisztet adunk, rétegezzük érett komposzttrágyával, vagy humuszban gazdag földdel. A gyógynövényréteg vastagsága legyen 10 cm, a komposzttrágyának 2-3 cm, az utolsó réteg kerti föld legyen, az egészet szalmával, falevelekkel takarjuk, hogy ne száradjon ki. Ezt a komposzttrágyát érdemes már nyár elején elkészíteni visszavágott, felesleges növényrészekből, így a hőmérséklet is a segítségünkre lesz. Heti átforgatás esetén 6-8 hét alatt felhasználható, de át kell rostálni, mert darabos lehet.
Komposztálhatóak: Fehér üröm, gilisztaűző varádics , rebarbara, fekete nadálytő, csalán, kamilla, snidling, vadsóska, vagy amit találunk a fűszernövényes és gyógynövényes kertünkben!
Pl: a bazsalikom felesleges hajtásait levágva a paradicsom töve alá, a földjére tehetjük.

Chelsea visszavágás

Az úgynevezett “Chelsea chop” az évelők május végi (június elejei) visszavágását jelenti. Az utóbbi években az időjárás nagymértékű átalakulása és az, hogy Angliában más időpontban virágoznak az évelő és egynyári növények, ez az időpont jelentősen megváltozni látszik. 
Ez a technikai a híres angliai Chelsea Flower Show-ról kapta a nevét, melyre minden évben ilyenkor, május végén, június elején kerül sor.
A visszavágás titka abban rejlik, hogy vagy a teljes növényt visszavágják egyharmaddal, esetleg felére, vagy pedig csak a hajtások egy részét, vagy a növény külső részén lévő hajtásokat, vesszőket. Ez biztosítja, hogy a növény 4-6 héttel tovább virágozzon, kitolja a virágzási időt, zömökebb, alacsonyabb, kompaktabb, tömörebb maradjon, ezáltal a szár állóképessége is sokat javul. Jó felépítésű, erősebb tartású marad. nem kell esetleg karózni, valamint az sem elhanyagolható szempont (mint pl. a podagrafű esetében), hogy a jelentős terjedését, szaporodását is megakadályozhatjuk.

chelsea vágás,


Ezt a technikát különösen az olyan (későn) virágzó évelőknél érdemes alkalmazni, mint a méhbalzsam, bíbor kasvirág, mirigyes és kopasz őszirózsa. bugás lángvirág, izsópfű, mentafélék jelentős része (gyümölcsös), macskamenta. 
Ezzel a módszerrel a szétesésre hajlamos évelők, mint például a varjúháj, kompaktabbak lesznek és stabilabban állnak, virágzatuk száma, mennyisége akár megkétszereződhet.
Mindenkinek csak ajánlani tudom! Kísérletezzen, vágjon bele! Szó szerint!

Köszönjük a cikket a szerzőnek: Rákászné Sinka Erika

A szerző kertje a Zöld pagony látogatható az Édenpont kertlátogatások keretében!