Ebben a cikkben azt szeretnénk körbe járni, hogy valójába mitől lesz egy kert mediterrán itt nálunk, távol az eredeti autentikus helyszíntől. Egyáltalán, érdemes mediterrán kert kialakításával próbálkozni, és ha igen akkor milyen adottságok kellenek ehhez, milyen szempontokra figyeljünk?
Ha valami izgalmasat vagy egyedit szeretnénk alkotni, könnyen elcsábulunk az egzotikus irányba. Ráadásul a mediterrán hangulathoz és mediterrán kertekhez érzelmileg erős szálak fűznek minket, hiszen a nyaralásaink egy része a térség valamelyik régiójába vezetett. Virágzó leanderek, tavasszal is roskadásig tele narancsfák, bougainvilleák, pálmák, olajfák, ciprusok, düledező kőlépcsők, falak, a résekből kinövő fügék stb, mind-mind egy-egy szép nyaralás emlékét hordozzák, és persze milyen jó lenne ebből a hangulatból valamit visszacsempészni a kertbe is.
Érthető tehát az érzelmi indíttatást, de hogyan működhet ennek a megvalósítása idehaza.
A mediterrán kert jellemzői
A mediterrán kert fogalma egyáltalán nem egyértelmű. Ez nem egy kertrendezési stílus, hanem inkább egy tájegységhez köthető hangulat, és nehéz megfogni, hogy ezt a sajátos világot hogyan tudjuk valóban visszaadni. Nem csak azért, mert nem vagyunk abban a régióban, azaz a környezetünk akár látványosan különbözik a régió megszokott látványától, hanem azért is nehéz, mert ez a hangulat sokféle lehet, attól függően, kinek milyen kép ugrik be a mediterrán kert szó hallatán. Gondoljunk csak a mediterrán házak árnyas belső udvaraira, cserepes hortenziákkal, buxusokkal, csobogóval, amivel teljesen ellentétesek a sziklás tengerpartok kabócáktól zizgő, fenyves-zsályás, kutyatejekkel borított kertjei.
A kérdés tehát az, hogy ki mire asszociálsz a mediterrán szó hallatán. Nekem ilyen társítások jelennek meg, hogy: romantikus, füllesztő, bohém, tenger, szőlő, kő. Akkor tudunk továbblépni egy számunkra kedvelt stílussal kapcsolatban, ha sikerül érthető jelzőket társítsunk hozzá. Érdemes azt is feltárni, hogy mi nem segíti a mediterrán hangulat megteremtését. Számomra a mediterránnal ellentétes a precíz (figyelem, nem keverendő a szabályossal) kertkialakítás, a tip-top ápolt gyep(!), a rendezett kiültetés. Tedd magad számára is világossá, hogy neked mit jelent valójában a mediterrán. Valószínű, hogy nem fogunk minden jelzőben egyetérteni, de ez nem baj, hiszen ahogy fentebb írtam, ez nem egy egzakt stílusirányzat.
A mediterrán kert környezete. Az autentikus hangulat jellemzői
A mediterrán stílusú kert esetében meghatározó lesz annak a szűkebb és tágabb épített környezete, de fontos szerepet kap a kert tájolása és a környező táj is.
Például déli lejtőkön, szőlődombokra forduló kert esetén könnyebb dolgunk van. De abszolút létjogosultsága egy mediterrán udvarnak egy zárt pécsi, szekszárdi, villányi régi ház, pincészet belső elzárt udvarán. Miért?
Könnyen beláthatjuk, hogy hiába viszünk be egy mediterrántól elütő környezetbe trópusi növényeket, attól közel sem lesz az az érzetünk, hogy egzotikus helyen lennénk. A mediterrán hangulatot nehéz megidézni, ha a kert nem kap kellő napsütést és meleget! Ha északi, árnyékosabb, hűvösebb a kert tájolása, vagy fenyvesekre néz. Nem lesz mediterrán hangulatunk, ha egyszerű építészeti megoldásokkal megvalósított új, műanyag nyílászárókkal kialakított társasház belső udvarán akarjuk ezt a hangulatot visszaadni.
Azaz sajnos nem minden helyzet alkalmas mediterrán kert kialakítására. Ha a környezet nagyon eltér a mediterrán kert hangulatától, akkor két lehetőségünk van. Vagy elvetjük ezt a vonalat és valami más stílus keresünk, vagy igyekszünk amennyire csak lehet elzárni a külvilágtól.
A mediterrán kert építőanyagai
A mediterrán kert építőanyagai közül a kő, kavics jellegéből és mikroklimatikus szerepe okán is nagy hangsúlyt kell kapjon. Ha a köveket nyers formában vagy faragott, durvább módon használjuk, akkor erősítjük a mediterrán hangulat elérését. Apróbb kövekből készített mozaik burkolat telitalálat lehet egy-egy pihenőnél, padnál stb. A mediterrán, nagyméretű agyagedények (vörös és szürke) főleg a ház közelében mindenképpen jó megoldás. Az agyag növénytartók egyébként hasznosak is, ha leanderekkel, citrusokkal, olajfákkal gazdagítanánk a teraszainkat, vagy a kertünk más szegletét, hiszen így könnyen mozgathatjuk a fagyérzékeny növényeinket a téli szálláshelyeikre. Az alacsony, ún. szárazon rakott támfalakkal szintén erősíthetjük a mediterrán érzést és mikroklímát is.
Sajnos az anyaghasználatban további építészeti lehetőséget nem látok arra, hogy a délies hangulatot fokozzuk.
A mediterrán kert növényei
Viszont ott vannak még a növények, amikkel jócskán emelhetjük kertünk mediterrán hangulatát. Ha déli tájolású a kertünk, akkor a téli időszakot is könnyebben vészelik át az olyan növények, mint a füge (Ficus carica), de nem okoz gondot majd a tél a mediterrán kutyatejeknek (Euphorbia characias) sem. Fáknak ideális választás a tövises lepényfa (Gleditsia tricanthos ’Sunburst) a selyemakác (Albisia julibrissin), vagy a kisebb fák és a magasabb növekedésű cserjék, mint a korábban említett füge (Ficus carica), naspolya (Mespilus germanica), júdásfa (Cercis siliquastrum). Törpefenyők (Pinus brevifolia, vagy Pinus nigra ’Nana’), orvosi zsályák (Salavia officinalis), sudárzsályák (Perovskia atriplicifolia), zanót (Cytisus) levelendulák, árvalányhaj (Stipa sp.) képezzék az alacsonyabb kiültetés fő tömegét.
Na és a mi lesz a jól ismert, szinte törékenyen karcsú ciprusokkal? Ha valami, akkor ez a növény nagyon meghatározó eleme egy mediterrán kertnek, akár az épített elemek közé is sorolhattam volna. A válasz nem egyszerű, mivel fagyérzékeny. A déli tájegységeinken vagy városi zárt részeken az északi széltől védett helyen lehet próbálkozni az oszlopos ciprussal (Cupressus sempervirens ’Pyramidalis’ vagy ’Pyramidalis Garda’), de ha az örökzöld ciprussal próbálkozunk, jó ha tudjuk, hogy a növény a nyolcas hidegtűrő zónába (USD zone 8) tartozik, ami azt jelenti, hogy a hidegtűrése kb. mínusz 10-12 fok. Lehet, hogy hamarosan ez már megszokott téli minimum hőmérséklet lesz? Mindenesetre kicsi példányt telepítsünk, tavasszal, hogy legyen ideje a növénynek hozzászokni a körülményekhez, és első években takarjuk.
Ha biztosra akarunk menni, akkor a tiszafa oszlopos változatát (Taxus baccata ’Fastigiata’) válasszuk. Persze megvan ennek az ára, hiszen vállalnunk kell a növény rendszeres „slankítását”, hogy a kecses ciprus formát megkapjuk, de így szinte pontosan azt a hangulatot fogjuk elérni, ami egy ilyen mediterrán kertbe kell. Korábban használtam tuját is erre a célra, de a megváltozott klímánk már nem kedvez ennek a fajtának, így jobb a telepítését kerülni.
A cikben szereplő növények
További ötletek
Nézd meg mediterrán kert képgyűjteményünket a Pinteresten.