Kosár tartalma

Növények ültetési távolsága

Bevezető rész 1.

Növények ültetési távolsága cikkeket sorozatnak szánjuk, amelyben megmutatjuk, hogy az adott növényből mennyit és milyen távolságra ültessünk. Könnyen beláthatjuk, hogy a növények ültetési távolsága fajtánként  jócskán különbözik, hiszen nem mindegy, hogy mekkora növényről és mekkora helyről van szó, de vannak általános érvényű szempontok, amelyek fajtától függetlenül befolyásolják az ideális mennyiséget. Bevezető cikkünkben azokat a növénytől és helyzettől független szabályszerűségeket járjuk körbe, amelyek elsősorban a mi céljainkat tükrözik, és reméljük, hogy ezek alapján bátrabban és tudatosabban tudsz majd válogatni, és a megfelelő mennyiséget kiszámolni.

dekoratív fűszerkert
Dekoratív vegyes ágyás ehető évelőkből és cserjékből a beültetést követő első évben.

A növény terjedelme

Az egyik leglényegesebb adat a növények ültetési távolságának és mennyiségének eldöntésében a kiválasztott növény terjedelme vagy szélessége.  A terjedelmet szinte minden növénynél, vagy annak kategória leírásában feltüntettük, így a kiinduló pont máris megvan.

A szélesség vagy terjedelem azt mutatja meg, hogy ideális körülmények között a növénynek mi a várható maximális kiterjedése. Itt most az ideális körülményeken van a hangsúly, azaz amikor minden körülmény a növény elvárásaihoz igazodik. Az ideális állapot igen ritka, és bár igyekszünk mindent megadni kedvenc növényünknek, a valóság inkább az, hogy ezek ellenére a növény mérete csak közelít a jelzett mérethez. A dolgot bonyolítja, hogy ha valaki több helyről is tájékozódik egy-egy növény várható méretéről, akkor látványosan különböző adatokkal is szembesülhet. Most akkor melyik a jó, mi ez a káosz? Az eltérő méretekre a magyarázat többek között az, hogy a közölt adat más-más körülmények alapján született. Vajon hűvösebb klímájú, párás vagy szeles, esetleg melegebb volt a kert, ahol megfigyelték és leírták a növény jellemző méretet, mint a miénk?  Sajnos nem tudjuk, márpedig ez nagyon nem mindegy.

Ha a kerti cserjénk, évelőnk eltérő klímájú helyről származik, mint a mi kertünk, akkor általában igaz, hogy a növényünk nem éri el a közölt méretet, bár ritka esetben előfordulhat, hogy annyira jól érzi magát nálunk, hogy alig győzzük majd visszafogni a növekedését. Ha több eltérő méretadattal találkozol, akkor javasoljuk, hogy válaszd a középértéket, mi is igyekszünk ezt közzé tenni.

Növények ültetési távolságának és mennyiségének kiszámítása – alaphelyzet

Tehát ha a növény terjedelme várhatóan 1 méter lesz, akkor biztosítsunk neki 1 négyzetmétert, vagy másképp megfogalmazva négyzetméterenként 1 darabot ültessünk. Másik példa: ha a növény terjedelme várhatóan fél méter, akkor négyzetméterenként 4 db lesz szükség, a 30 cm széles növényből pedig 9 db lesz a megfelelő mennyiség.

növények ültetési távolsága a terjedelem alapján
Példák az ültetési mennyiség kiszámítására a növény várható terjedelme alapján. (A körök a növény kifejlett méretét mutatják.)

Hurrá, akkor megvagyunk? Nem egészen, mivel a végső számítást több egyéb tényező is befolyásolja, a méret csak a kiinduló pont, ugyanis látványosan el lehet térni mindkét irányba, az alábbiakat miatt:

  1. Mennyire szeretném, hogy gyorsan benője a növény a területet?

  2. Mennyire szeretnék gazolni a növények között?

  3. Mennyire szeretnék ritkítással törődni a későbbiekben?

  4. Mennyire szeretnék sűrű, buja kertet?

Bármilyen növényről is legyen szó, az egyéni szempontjaink alapvetően meghatározzák, hogy mennyi növény lesz az ideális a fajtától függetlenül.  A felvetett szempontok közül az első három kertészeti jellegű, és összefügg egymással, ezért most egyben tárgyaljuk őket, míg az utolsó már tervezői és esztétikai, ezért azt egy másik cikkben fejtjük majd ki.

Növények ültetési távolságának és mennyiségének kiszámítása – gyors eredményhez

A növényeket az esetek túlnyomó részében nem a végső méretükben telepítjük, hiszen ennek komoly fizikai, kertészeti, logisztikai és pénzügyi akadályai vannak. Mi magunk a Florapontnál a szállítási költségek optimalizálása miatt elsősorban a kisebb méretek árusítását támogatjuk, és nem ritka, amikor csak a szaporító anyag (gumó, gyökér, virágmag) a kiindulási pont. Azaz mindenképpen idő, míg a telepített növény eléri a kívánt méretet. Ez persze az egynyáriaknál nem gond, hiszen azok már a szezonban elérik a végső méretüket, hasonlóan a legtöbb gumósan beszerezhető növényhez (tulipán), de az évelők, és főleg a cserjék, fák esetében már nagyon más a helyzet. Ott akár évek, nem ritkán évtizedek (pl. fás szárú bazsarózsa, tiszafa) telik el, míg a kifejlett méretét eléri a növényünk.

Addig viszont akár jókora üres helyek, foghíjak is lehetnek a cserje vagy évelő ágyásban. (Lásd következő kép első ábrája, ahol a sötét kör jelzi a telepítéskori méretet. Jól érzékelhető a körötte maradó űr.) A foghíjak részben esztétikai, részben kertfenntartási problémákat vetnek fel. Ki szeretne kopár kertet látni, ahol több az űr, mint a növény? Pedig ez az induláskori valóság! Viszont több megoldás is kínálkozik ennek áthidalására.

Szinte adja magát az, hogy akkor több növényt telepítsünk, mert akkor kisebb a hézag: az eredeti példánál maradva az 1 méter terjedelmű növényből akár 3 db-ot teszek 1 négyzetméterre. Lásd a lenti kép középső ábráját.

sűrített ültetési távolság
Példa az 1 méteres terjedelmű növény sűrített ültetésére. A világos kör a várható terjedelmet, a sötét az ültetési távolságot jelöli, míg a kék körök egynyári virágokat. Jól látszik, hogy ha a középső ábrán lévő megoldást választjuk, akkor akár 3-szor annyi növényre lesz szükségünk.
ültetési mennyiség kiszámítása
Példa 30 cm terjedelmű növény sűrített ültetésére. A világos kör a növény várható terjedelmét, a sötét pedig az ültetési méretet mutatja. A középső ábra az ideálisnál 20%-kal több kezdeti példánnyal kalkulál, az utolsó ábra pedig kitöltő növényekkel oldja meg a kezdeti űr kitöltését.

Mi az eredmény?  Rövidtávon jó ötletnek tűnik, hiszen a célt elérem, kisebb a hézag. De már középtávon is azzal kell számolnom, hogy fejlődésük elmarad a kívánatostól, mivel az állandó konkurenciaharc miatt kevesebb fény, víz és tápanyag jut nekik, vagy esetleg valamelyik elnyomja majd a másikat. Azaz, ha valaki ezt a megoldást választja, akkor idővel ritkítania kell az együttest, mert túlnőnek a nekik szánt területen. A későbbi ritkítás óriási hátránya, hogy a ritkítás követően féloldalas növényeink maradnak, és hosszú idő lesz, míg kinövik magukat, ha egyáltalán helyreáll a formájuk. További hátránya, hogy általában értékesebb növénytől nem szívesen válunk meg, ilyenkor kezdődik az elajándékozás és az átültetés, akár olyan helyre, ahova korábban nem szántunk növényt, mert hát azért ki nem dobjuk, ugye?

Tehát, ha valaki a kezdeti űrt úgy szeretné áthidalni, hogy több növényt telepít ugyanabból, akkor az alaphelyzethez képest minimum 20-100%-kal is több növényre lesz szüksége.

A sűrített ültetési távolság alternatívája

Alternatív javaslatunk azoknak, akiknél a gyors tömörség elérése a cél, hogy telepítsenek olyan átmeneti, olcsóbb és gyorsan növő növényt a lassú terjeszkedésű értékes növények köré vagy közé, amelytől később könnyű szívvel és gond nélkül válnak meg. (Lásd fenti példák utolsó ábrái.) Ilyen növényeket könnyen találunk az egynyáriak között, például a méltán népszerű pillangóvirágot, dísznapraforgót, de jó pár rövid életű évelő is besegíthet: például harangláb.

Példák gyors kitöltő növényekre:

Ebben az esetben is kialakulhat a növekedést jobban segítő mikroklíma, ráadásul azonnal dekoratív virágtengert kapunk. Az egynyáriak előnye, hogy elhullajtják magjaikat, és ott kelnek majd ki, ahol a körülmények kedvezőek. Tehát ahogy fejlődik a fő növényünk, úgy nő majd az árnyék, és úgy csökken majd a kitöltő növénynek szánt terület is.

Növények ültetési távolságának hatása a gyomnövényekre

mulccsal takart vegyes ágyás
Az előző képen látható ágyás telepítéskor. A szalmamulccsal takart új telepítésű vegyes ágyásban a növények még ritkásak.

Az ültetés sűrítéséhez gyakori érv, hogy ha a növények hamarabb összeérnek, akkor kevesebb a gaz és a gazolnivaló. Tény, hogy az üresen maradt földdarabon azonnal megjelenhetnek a nemkívánatos gyomok is, míg a sűrűbb növénycsoport gátolja maga körül a gyomnövények fejlődését, mivel a növények között nem jut elég fény és víz azok fejlődéséhez.  De ebben az esetben sem csak az az egyetlen megoldás, hogy a drágább, dekoratívabb növényünket kezdjük el sűrűbben telepíteni, hiszen ahogy fentebb megmutattuk, hamar a nemkívánatos ritkítással nézünk szembe, illetve feleslegesen költünk növényre.

Az alternatív virágmagos megoldás most is jól jöhet, hiszen ilyenkor csak az egynyári megerősödéséig kell gazolni, a szezon második felében már a gyomokat elnyomják az egynyáriak, vagy gyorsan növő évelők.

Alkalmazhatjuk ilyenkor a mulcsozási technikát is (fakéreg, szalma, lomb). Ez ráadásul segít az ideálisabb talajélet megteremtésében, amely szintén előny egy friss telepítésű ágyásnál.