Mirtusz (Myrtus)

Myrtus communis (Közönséges mirtusz) a mediterrán térségben az egyik legelterjedtebb cserje. Számos mitológiai vonatkozása is van, ezért tekinthetjük kultikus növénynek is. Nem hiányozhat egy mediterrán hangulatú kertből sem, de csak védett, déli fekvésben vagy dézsásan tudjuk tartani.

myrtus-communis-subsp-tarentina-florapont_virága
Mutasd a szűrőt

Mind a(z) 2 találat megjelenítve

Mind a(z) 2 találat megjelenítve

A mirtusz jellemzői:

  • Alak: Dúsan elágazó, sűrű lombú, rendezett megjelenésű cserje. Nálunk kb 1-1,2 méteresre, dézsában ennél kisebbre nőhet.
  • Levél: Örökzöld, fényes sötét zöld, a széleken krémes szegéllyel, apró lándzsalakú, aromás.
  • Virág: A tarentina mirtusz krémfehér halvány rózsaszínnel árnyalt, apró, illatos virágai késő tavasszal kora nyáron lepik el a növényt. Virágai egyedülállók vagy 3–7 virágú állernyőbe csoportosulnak a levél tövében, amelyeket a hosszan kinyúló porzók tesznek különlegessé. A virágbimbók gömbölyűek. Termése sötét, kékeslila, borsónyi méretű bogyó. A tömegesen termő bogyók a növényt a virágzás után is igen látványossá teszik.

A mirtusz felhasználása és gondozása:

  • Tenyészhely: Mérsékelten fagytűrő. Nyáron meleget, sok napsütést igényel és meghálálja a nedves talajt, de jól tolerálja a szárazabb körülményeket. Gyenge minőségű, sziklás talajban is megél.
  • Felhasználása: Mediterrán hangulatú kertbe falak mellé, vagy növénytartóba.
  • Gondozása: Betegségei nem ismertek.