Milyen sövényt ültessek?

Szinte minden kerttulajdonos már a kertrendezés legelején szembesül azzal a kérdéssel, hogy milyen sövényt ültessen. A kert a legtöbbünknek egy intim, a külvilágtól elzárt éden, így nem véletlen, hogy a kert védettségének megteremtése az első teendők között szerepel a listánkon. 

sövények a kertben
Magas és alacsony nyírott sövények tagolják a kertet. Forrás: internet

Talán meglepő, de szinte minden növényből lehet sövényt ültetni, a kérdés csak az, hogy vajon a kiválasztott növény megfelel-e a céljainknak! A Milyen sövényt ültessek? cikkünkben megmutatjuk azokat a szempontokat, amiket  végig kell gondolnod ahhoz, hogy hosszútávon is elégedett legyél a sövényeddel, és egyből konkrét fajtákat is javaslunk hozzá. 

Az elválasztás a kertben

Mindjárt az elején érdemes tisztázni, hogy

a sövényültetés nem cél, hanem egy eszköz.

A sövényültetés megoldás arra, hogy valamit elhatároljunk a kertünkben, legyen az a szomszéd kertje, egy másik kertrészlet, az utca látványa, vagy a külső környezet például egy erdő. De a sövény csak az egyik megoldása arra, hogy elválasszunk valamit a kertben. További két lehetőséget is megfontolhatunk a növényekkel történő elhatárolásra:

  • a futtatórács futónövényekkel, vagy
  • széles, nagy növénysáv.

A lényeges különbség ezek között a térigényük, azaz a rendelkezésünkre álló ültetési hely, ahova az elválasztó növényeket telepíthetjük.

  • nyíratlan sövény
  • Milyen sövényt ültessek? 1
  • vegyes széles növényhatár

Ha csak keskeny ágyásunk van az ültetésre, akkor a rácsos futtatás a legjobb megoldás, hiszen itt a növények kiterjedése könnyen korlátozható, és akár 30-40 cm széles ültetési hely is elég ahhoz, hogy megteremtsük a növény fejlődéséhez szükséges feltételeket. Ilyet gyakran láthatunk kiskertekben, udvarkertekben, teraszoknál, balkonoknál. Előnye a a futtatórácsos elválasztásnak a kis helyigény mellett a gyors takarás, hiszen a futónövényeink növekedési sebessége általában az élmezőnybe tartozik, hátránya, hogy a tömör takarás nehezebben megoldható, hiszen csak egy vékony lombfelületet jön létre.

Az elhatároláshoz rendelkezésre álló hely szempontjából a másik véglet a széles, több méter mélységű növénysáv, ami kis kertek esetében nehezebben alkalmazható. Talán emiatt is ritkán használt elválasztási mód, pedig vitathatatlan előnye, hogy változatos, vegyes cserjecsoportot tudunk így alkotni: örökzöldek és lombhullatók, virágzó cserjék és gyorsan növő fajták tömegével szinte mindent megoldhatunk. A végeredmény szemet gyönyörködtető, dekoratív és sűrű takarás. Mielőtt egy kézlegyintéssel elintéznéd, hogy neked nincs erre helyed, gondold át, hogy tényleg így van-e, mert a legtöbb esetben inkább csak a merészség hiányzik ehhez!

A klasszikus és legnépszerűbb megoldás a takarásra a sövény, aminek a helyigénye az előbbi kettő mód között található. A sövény helyigénye kb. az 1 métertől a 2 méterig terjedhet attól függően, hogy milyen növényt és fenntartási módot választunk.

Sövényről tehát akkor beszélünk, ha csupán egy sornyi növény ültetésére van helyünk.

Ha ezek után továbbra is úgy gondolod, hogy a te kertedben is a sövény a jó megoldás, mert se több, se kevesebb helyed nincs erre, akkor maradj velünk, és nézzük, mi kell ahhoz, hogy megtaláld a választ a milyen sövényt ültessek kérdésedre. Haladjunk lépésről-lépésre, és az átfogó és általános kérdés helyett tegyük fel magunknak az alábbiakat:

  • Akarok –e sövényt nyírni?
  • Mekkora legyen a sövény szélessége?
  • Mekkora legyen a sövény magassága?
  • Mikor kell takarnia a sövénynek?
  • Mennyire szeretnék gyors megoldást?
  • Mennyire legyen dekoratív?
  • Egyéb szempontok, például madárbarát legyen-e?

Milyen sövényt ültessek? – lépésről lépésre

A sövényt általában hosszú távra telepítjük, ezért az esetek 90%-ában cserjékből válogatunk majd, mert ezek élettartama hosszabb, mint az évelőké, de látni fogjuk, hogy a bambuszok és a magasabb díszfüvek is izgalmas választás lehetnek.

Nyírott vagy nyíratlan sövény

Legelső kérdés, hogy nyírott vagy nyíratlan legyen a sövényünk, mert, amint alább látni fogjuk, ennek számtalan vonzata van. A sövénynél nem kötelező robot a rendszeres nyírás, de ha egyszer elkezdjük, vagy úgy választottunk fajtát, hogy növekedése miatt ez szükséges, akkor a sövénynyírás állandó kerti munka lesz, növénytől függően évente 2-3 alkalommal, amíg bírjuk szusszal! Nézzük az előnyöket és hátrányokat, hogy könnyebben választhass!

Nyírott sövényNyíratlan sövény
Sövény tömörségeA rendszeres nyírás miatt sűrű vagy extra sűrű.Laza vagy tömör.
Sövény tervezett magasságSzabályozható, de a nyírás miatt csak akkora lehet, amit még elérhetünk, tehát 2 méternél ritkán nagyobb.A növénytől függ. Magassága akár 4-6 méter is lehet.
Sövény szélessége Szabályozható, de a nyírás miatt mindkét oldalról hozzá kell férnünk, ezért a valós helyigény kétszer akkora, mint maga a sövény.A növénytől függ. Elég neki akkora hely, amire a növénynek szüksége van.
Növekedési gyorsaság Lehet gyors növekedésű is.Lassú vagy közepes.
FajtaválasztékBőséges a választék, de a nyírott sövényhez mindig csak egy fajtát válasszunk. Kerüljük a túl nagy levelűeket. Esetleg keverhetjük is a fajtákat. A feltételeinknek általában csak pár fajta felel majd meg, és van olyan növény, például a gyertyán, amiből csak nyírással tudunk szép sövényt nevelni. Előtervezést igényel.
FenntartásÉvente 2-3 alkalom a nyírás miatt.Alkalmanként, ha valami elöregedett vagy fiatalítani akarjuk.

Mekkora sövényt ültessek?

A sövény magassága

Azt, hogy mekkora legyen a sövény végső magassága, szintén tőlünk függ, de a fajtaválasztást befolyásolja, hogy nyírott vagy nyíratlan legyen-e. Ha nyírottat szeretnél, akkor ezt a részt át is ugorhatod, és csak arra figyelj, hogy a növény legalább akkorára nőjön, mint amit takarni szeretnél, de ha neked a nyíratlan lesz a megfelelő, akkor ez rész bizony fontos lesz. Azt kell megvizsgálnunk, hogy mit akarunk takarni. Ha szomszéd házát háztetőstül, akkor több méter magas sövényre lehet szükségünk, de ha csupán a szomszéd kertjét kell elválasztanunk, hogy ne lássunk át, akkor elég lehet egy 2 méter magas sövényt ültetni. Érdemes modellezni egy léccel vagy rúddal a tervezett sövényt, és szemléljük meg több nézőpontból is, hogy a megfelelő magasságot megtaláljuk.

Legyünk visszafogottak. A túl magas sövény nyomasztó lehet egy kis kertben, és ha utólag meggondolnánk magunkat, később a sövény visszametszése már fizikailag is nehéz lesz.

(A kívánt magasságra növő cserje megtalálásához használhatod a szűrési rendszerünket is, továbbá segítség lehet, hogy minden növénynél feltüntettük a várható magasságot is.)

Magas sövényhez alkalmas fajták

Alacsony sövénynek alkalmas fajták

A sövény szélesség

Most már megvan, hogy nyírott vagy nyíratlan legyen a sövényünk, és azt is tudjuk, hogy milyen magasságig kell majd nőnie. A következő eldöntendő kérdés a sövény szélessége, ami a rendelkezésre álló helytől függ. Figyelem! A legtöbb esetben a sövény szükséges helyigényét alulbecsüljük, a sövényhez legalább 1,5 méter helyet szánj, de ha nyírott lesz, akkor kétszer annyit mint maga a sövény, mert a nyírás miatt még hozzá is kell férned!

Keskeny sövényhez alkalmas fajták

Ha csak szűk helyed van például 1,5 méter, és nem akarsz nyírással törődni, akkor alapvetőn szűk, oszlopos növekedésű fajták között kell válogatni. Ha ennél kevesebb a hely, akkor lugasra lesz szükséged, amire a futónövényeink alkalmasak.

Széles sövénynek alkalmas fajták

Ha nagyobb a helyed, mint 1,5 méter, akkor a terebélyesebb fajták is szóba jöhetnek. Ha viszont 2,5 méternél is több a helyed, akkor fontold meg a komplex növénycsoport alkalmazását!

Örökzöld sövények

A Milyen sövényt ültessek kérdésnél örök dilemma, hogy örökzöldet vagy lombos, esetleg virágos fajtát telepítsek. Megint csak a saját igényeinket kell rendbe tenni ennek megválaszolására. Ha a takarás egész évben fontos, sőt télen még inkább, mert más növényeink visszahúzódnak, akkor az örökzöldek mellett tegyük le a voksot. Az örökzöld sövénynek alkalmas fajták választéka erősen korlátozott:

Ha viszont a téli takarás másodlagos, például nyaralóról van szó, akkor válogassunk a lombos cserjék között, ezek ugyanis az őszi lombszínükkel, friss hajtásaikkal dekorálnak.

Gyorsan növő sövények

Ugyan ki akar várni éveket arra, hogy eltakarja kertjét az utca felől? Ugye, hogy ha lehetne, akkor te is gyorsan növő sövényt választanál? De ahogy minden révnél meg kell fizetni a vámot, úgy a sövény gyorsasága sincs ingyen. Minden gyorsan növő cserje csak nyírással tartható a kívánt terjedelemben! Tehát lassan ezekkel a gyorsan növő fajtákkal! De ha neked az idő fontos, és a nyírás sem gond, akkor válassz az alábbi fajtákból:

Dekoratív különleges sövények

Különösen nagy feladat olyan fajtákat találni, amitől nem csak azt várjuk, hogy elválasszon és takarjon, hanem azt is, hogy látványos legyen. Ilyen igény lehet például teraszok környékén és egyéb kerten belüli alacsonyabb elválasztásánál. Tartsuk szem előtt, hogy a legtöbb fajtánál a dekorációs időszak csak rövid! Ha dekoratív sövényt szeretnél, akkor az alábbi fajtákból érdemes szemezgetni:

  • bambusz sövény
  • sövény díszfűből
  • rózsa sövény

Reméljük, hogy a fenti példákból találsz a saját igényeidnek is mindenben megfelelőt, de ha nem, akkor a szempontjaink segítenek a további válogatásban.

Növények ültetési távolsága

Bevezető rész 1.

Növények ültetési távolsága cikkeket sorozatnak szánjuk, amelyben megmutatjuk, hogy az adott növényből mennyit és milyen távolságra ültessünk. Könnyen beláthatjuk, hogy a növények ültetési távolsága fajtánként  jócskán különbözik, hiszen nem mindegy, hogy mekkora növényről és mekkora helyről van szó, de vannak általános érvényű szempontok, amelyek fajtától függetlenül befolyásolják az ideális mennyiséget. Bevezető cikkünkben azokat a növénytől és helyzettől független szabályszerűségeket járjuk körbe, amelyek elsősorban a mi céljainkat tükrözik, és reméljük, hogy ezek alapján bátrabban és tudatosabban tudsz majd válogatni, és a megfelelő mennyiséget kiszámolni.

dekoratív fűszerkert
Dekoratív vegyes ágyás ehető évelőkből és cserjékből a beültetést követő első évben.

A növény terjedelme

Az egyik leglényegesebb adat a növények ültetési távolságának és mennyiségének eldöntésében a kiválasztott növény terjedelme vagy szélessége.  A terjedelmet szinte minden növénynél, vagy annak kategória leírásában feltüntettük, így a kiinduló pont máris megvan.

A szélesség vagy terjedelem azt mutatja meg, hogy ideális körülmények között a növénynek mi a várható maximális kiterjedése. Itt most az ideális körülményeken van a hangsúly, azaz amikor minden körülmény a növény elvárásaihoz igazodik. Az ideális állapot igen ritka, és bár igyekszünk mindent megadni kedvenc növényünknek, a valóság inkább az, hogy ezek ellenére a növény mérete csak közelít a jelzett mérethez. A dolgot bonyolítja, hogy ha valaki több helyről is tájékozódik egy-egy növény várható méretéről, akkor látványosan különböző adatokkal is szembesülhet. Most akkor melyik a jó, mi ez a káosz? Az eltérő méretekre a magyarázat többek között az, hogy a közölt adat más-más körülmények alapján született. Vajon hűvösebb klímájú, párás vagy szeles, esetleg melegebb volt a kert, ahol megfigyelték és leírták a növény jellemző méretet, mint a miénk?  Sajnos nem tudjuk, márpedig ez nagyon nem mindegy.

Ha a kerti cserjénk, évelőnk eltérő klímájú helyről származik, mint a mi kertünk, akkor általában igaz, hogy a növényünk nem éri el a közölt méretet, bár ritka esetben előfordulhat, hogy annyira jól érzi magát nálunk, hogy alig győzzük majd visszafogni a növekedését. Ha több eltérő méretadattal találkozol, akkor javasoljuk, hogy válaszd a középértéket, mi is igyekszünk ezt közzé tenni.

Növények ültetési távolságának és mennyiségének kiszámítása – alaphelyzet

Tehát ha a növény terjedelme várhatóan 1 méter lesz, akkor biztosítsunk neki 1 négyzetmétert, vagy másképp megfogalmazva négyzetméterenként 1 darabot ültessünk. Másik példa: ha a növény terjedelme várhatóan fél méter, akkor négyzetméterenként 4 db lesz szükség, a 30 cm széles növényből pedig 9 db lesz a megfelelő mennyiség.

növények ültetési távolsága a terjedelem alapján
Példák az ültetési mennyiség kiszámítására a növény várható terjedelme alapján. (A körök a növény kifejlett méretét mutatják.)

Hurrá, akkor megvagyunk? Nem egészen, mivel a végső számítást több egyéb tényező is befolyásolja, a méret csak a kiinduló pont, ugyanis látványosan el lehet térni mindkét irányba, az alábbiakat miatt:

  1. Mennyire szeretném, hogy gyorsan benője a növény a területet?

  2. Mennyire szeretnék gazolni a növények között?

  3. Mennyire szeretnék ritkítással törődni a későbbiekben?

  4. Mennyire szeretnék sűrű, buja kertet?

Bármilyen növényről is legyen szó, az egyéni szempontjaink alapvetően meghatározzák, hogy mennyi növény lesz az ideális a fajtától függetlenül.  A felvetett szempontok közül az első három kertészeti jellegű, és összefügg egymással, ezért most egyben tárgyaljuk őket, míg az utolsó már tervezői és esztétikai, ezért azt egy másik cikkben fejtjük majd ki.

Növények ültetési távolságának és mennyiségének kiszámítása – gyors eredményhez

A növényeket az esetek túlnyomó részében nem a végső méretükben telepítjük, hiszen ennek komoly fizikai, kertészeti, logisztikai és pénzügyi akadályai vannak. Mi magunk a Florapontnál a szállítási költségek optimalizálása miatt elsősorban a kisebb méretek árusítását támogatjuk, és nem ritka, amikor csak a szaporító anyag (gumó, gyökér, virágmag) a kiindulási pont. Azaz mindenképpen idő, míg a telepített növény eléri a kívánt méretet. Ez persze az egynyáriaknál nem gond, hiszen azok már a szezonban elérik a végső méretüket, hasonlóan a legtöbb gumósan beszerezhető növényhez (tulipán), de az évelők, és főleg a cserjék, fák esetében már nagyon más a helyzet. Ott akár évek, nem ritkán évtizedek (pl. fás szárú bazsarózsa, tiszafa) telik el, míg a kifejlett méretét eléri a növényünk.

Addig viszont akár jókora üres helyek, foghíjak is lehetnek a cserje vagy évelő ágyásban. (Lásd következő kép első ábrája, ahol a sötét kör jelzi a telepítéskori méretet. Jól érzékelhető a körötte maradó űr.) A foghíjak részben esztétikai, részben kertfenntartási problémákat vetnek fel. Ki szeretne kopár kertet látni, ahol több az űr, mint a növény? Pedig ez az induláskori valóság! Viszont több megoldás is kínálkozik ennek áthidalására.

Szinte adja magát az, hogy akkor több növényt telepítsünk, mert akkor kisebb a hézag: az eredeti példánál maradva az 1 méter terjedelmű növényből akár 3 db-ot teszek 1 négyzetméterre. Lásd a lenti kép középső ábráját.

sűrített ültetési távolság
Példa az 1 méteres terjedelmű növény sűrített ültetésére. A világos kör a várható terjedelmet, a sötét az ültetési távolságot jelöli, míg a kék körök egynyári virágokat. Jól látszik, hogy ha a középső ábrán lévő megoldást választjuk, akkor akár 3-szor annyi növényre lesz szükségünk.

ültetési mennyiség kiszámítása
Példa 30 cm terjedelmű növény sűrített ültetésére. A világos kör a növény várható terjedelmét, a sötét pedig az ültetési méretet mutatja. A középső ábra az ideálisnál 20%-kal több kezdeti példánnyal kalkulál, az utolsó ábra pedig kitöltő növényekkel oldja meg a kezdeti űr kitöltését.

Mi az eredmény?  Rövidtávon jó ötletnek tűnik, hiszen a célt elérem, kisebb a hézag. De már középtávon is azzal kell számolnom, hogy fejlődésük elmarad a kívánatostól, mivel az állandó konkurenciaharc miatt kevesebb fény, víz és tápanyag jut nekik, vagy esetleg valamelyik elnyomja majd a másikat. Azaz, ha valaki ezt a megoldást választja, akkor idővel ritkítania kell az együttest, mert túlnőnek a nekik szánt területen. A későbbi ritkítás óriási hátránya, hogy a ritkítás követően féloldalas növényeink maradnak, és hosszú idő lesz, míg kinövik magukat, ha egyáltalán helyreáll a formájuk. További hátránya, hogy általában értékesebb növénytől nem szívesen válunk meg, ilyenkor kezdődik az elajándékozás és az átültetés, akár olyan helyre, ahova korábban nem szántunk növényt, mert hát azért ki nem dobjuk, ugye?

Tehát, ha valaki a kezdeti űrt úgy szeretné áthidalni, hogy több növényt telepít ugyanabból, akkor az alaphelyzethez képest minimum 20-100%-kal is több növényre lesz szüksége.

A sűrített ültetési távolság alternatívája

Alternatív javaslatunk azoknak, akiknél a gyors tömörség elérése a cél, hogy telepítsenek olyan átmeneti, olcsóbb és gyorsan növő növényt a lassú terjeszkedésű értékes növények köré vagy közé, amelytől később könnyű szívvel és gond nélkül válnak meg. (Lásd fenti példák utolsó ábrái.) Ilyen növényeket könnyen találunk az egynyáriak között, például a méltán népszerű pillangóvirágot, dísznapraforgót, de jó pár rövid életű évelő is besegíthet: például harangláb.

Példák gyors kitöltő növényekre:

Ebben az esetben is kialakulhat a növekedést jobban segítő mikroklíma, ráadásul azonnal dekoratív virágtengert kapunk. Az egynyáriak előnye, hogy elhullajtják magjaikat, és ott kelnek majd ki, ahol a körülmények kedvezőek. Tehát ahogy fejlődik a fő növényünk, úgy nő majd az árnyék, és úgy csökken majd a kitöltő növénynek szánt terület is.

Növények ültetési távolságának hatása a gyomnövényekre

mulccsal takart vegyes ágyás
Az előző képen látható ágyás telepítéskor. A szalmamulccsal takart új telepítésű vegyes ágyásban a növények még ritkásak.

Az ültetés sűrítéséhez gyakori érv, hogy ha a növények hamarabb összeérnek, akkor kevesebb a gaz és a gazolnivaló. Tény, hogy az üresen maradt földdarabon azonnal megjelenhetnek a nemkívánatos gyomok is, míg a sűrűbb növénycsoport gátolja maga körül a gyomnövények fejlődését, mivel a növények között nem jut elég fény és víz azok fejlődéséhez.  De ebben az esetben sem csak az az egyetlen megoldás, hogy a drágább, dekoratívabb növényünket kezdjük el sűrűbben telepíteni, hiszen ahogy fentebb megmutattuk, hamar a nemkívánatos ritkítással nézünk szembe, illetve feleslegesen költünk növényre.

Az alternatív virágmagos megoldás most is jól jöhet, hiszen ilyenkor csak az egynyári megerősödéséig kell gazolni, a szezon második felében már a gyomokat elnyomják az egynyáriak, vagy gyorsan növő évelők.

Alkalmazhatjuk ilyenkor a mulcsozási technikát is (fakéreg, szalma, lomb). Ez ráadásul segít az ideálisabb talajélet megteremtésében, amely szintén előny egy friss telepítésű ágyásnál.