Szagos repcsény - Erysimum

A szagos repcsény vagy sárga viola Dél-Európából származó dísznövény már a középkorban is nagy népszerűségnek örvendett. Erős illata, mutatós megjelenése miatt a kolostorkertek kedvelt növénye volt. Április végétől kora nyárig virágzik, és ezalatt az időszak alatt nagy mennyiségben hozza virágait. Kétéves növény. Sziklakertek, gyógynövénykertekbe alkalmas, vagy cserepes növényként neveljük. Tavasszal vagy ősszel vethetjük.

  • Alak:  Felálló szárú dísznövény, 25-50 cm magas, sötétzöld levelekkel. A sárga viola télen úgy néz ki, mintha megfagyott volna, de a növények a melegebb időszak beköszöntével felélénkülnek.
  • Virág: A nemesítések hatására az eredeti sárga-barnás narancs színtől mára aranysárga, narancs színű, rózsaszín, krémszínű, barackszínű, vérvörös, skarlátvörös, mályvaszínű, lila virágúakat, sőt teltvirágú változatot is találni a kínálatban. Gyakran előfordul, hogy az elnyílt alsó virágok helyén már kifejlett toktermések vannak, míg a csúcson az utolsó virágok nyílnak. Április végétől virágzik kora nyárig virágzik.
  • Levél: kissé szürkés árnyalatú, lándzsa alakú levelei vannak a szár teljes hosszában.
  • Származási hely: A keresztesek családjába tartozik mint a káposzta, retek, karalábé. Az alapfaj nagymamáink kertjének kedvelt virága, melyet kellemes illata tett népszerűvé. A Dél-Európából származó dísznövény már a középkorban is nagy népszerűségnek örvendett, erős illata, mutatós megjelenése miatt. Valamikor a kolostorkertek kedvelt növénye volt.
  • Tenyészhely: Napos fekvésben, a laza szerkezetű, enyhén meszes talajt kedveli, fényigényes, tűző napon, de fényárnyékban is megél. Vízigénye átlagos, mérsékelten öntözzük.
  • Talaj: Talajok közül leginkább a mérsékelten meszes, kevésbé kötött talajokat kedveli, de egyébként nem kényes a talaj típusára.
  • Felhasználása: Sziklakertek, gyógynövénykertekbe ültessük, vagy cserepes növényként neveljük. Ez esetben érdemes néhány szépen fejlett növényt ősszel cserépbe ültetni, majd fagymentes és világos helyen a házban átteleltetni, és így kora tavasszal már virágzó egyedekkel büszkélkedhetünk. Már az ókorban is előszeretettel használták kertdíszítésre, és gyógynövénynek. Főként a nők számára volt nagyon hasznos, mivel méhgyulladás esetén alkalmazták. Remek társnövénye az árvácska és nefelejcs, a sárga kékkel kombinálva különösen mutatós.
  • Ültetés: Tavasszal és ősszel magvetéssel szaporítható, nyáron zölddugványról. Kétnyári virág, ami azt jelenti, hogy az első évben vetjük és majd csak a második évben hozza illatos virágait. A kétéves növények fejlődésük első esztendejében csak a gyökérzetüket és vegetatív hajtásrendszerük alapelemeit fejlesztik ki, majd egy téli nyugalmi periódus/áttelelés után a következő évben virágoznak és hozzák létre termésüket, szaporító magjaikat. A magokat május-júniusban célszerű vetni, a palánták pedig nyár végén, ősz elején végleges helyükre ültethetők. Az elszóródó, érett magok maguktól is kikelnek. Tél végén beltérben nevelt palántákat a fagyveszély elmúltával lehet kiültetni.
  • Betegségei, kártevők: Nagyon hideg teleken a kiültetett növény károsodhat, ami megelőzhető, téli takarással vagy cserépbe ültetve teleltetőhelyen. Betegségek általában nem károsítják, kártevők közül néha gondot okozhatnak a csigák.
  • Megjegyzés: Az eredeti vadvirágnak a hazai flórában van magyar változata – Erysimum odoratum – magyar repcsény névvel. Védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft. Virága kénsárga, szimpla.

Bővebb leírás